A 4 legkritikusabb időszak, amikor még fontosabb, hogy figyeljünk vasbevitelünkre
A vas nemcsak a fémek legismertebb képviselője, hanem az egyik legfontosabb nyomelem, melyre szervezetünknek szüksége lehet. A vas szükséges már akkor is, amikor még csak magzat formájában létezünk, de gyermekként, felnőttként, időskorban is, egész életünkön át.
Ha alacsony a vasbevitelünk, az a vörösvértesteket alkotó hemoglobintermelésünkre van hatással, ami a széndioxid és oxigén továbbításával segíti elő egészségünket. Ha kevés vas van a szervezetünkben, mind a hemoglobin, mind a vörösvértestek mennyisége alacsonnyá válik. Az így kialakult vashiányt pedig már csak gyógykezeléssel tudjuk megszüntetni.
Nem mindegy azonban, hogy mikor, mennyi vasat viszünk be a szervezetünkbe. Egy átlagos felnőtt számára elég lehet napi mintegy 10-15 milligramm vas bevitele. Ám szélsőséges esetben ez a szám akár 30 milligramm is lehet. Mitől függ, hogy mennyi legyen a vasbevitelünk, és melyek azok az életszakaszok, amikor az átlagnál jobban kell figyelni a vasbevitelre?
Figyeljünk jobban a vasbevitelre terhesség és szoptatás idején!
A vasra nemcsak a magzat megfelelő fejlődése, hanem az őt tápláló anya szervezete miatt is szüksége van. Terhesség alatt a kismama vasigénye megnő mind gyermekük, mint saját egészsége megőrzésének érdekében. A terhesség alatti vashiány például légzési problémákat és akár asztmát is okozhat a babának. A szoptatás idején pedig azért van szükség az átlagnál magasabb vasbevitelre, hogy csökkenjen annak kockázata, hogy gyermekünk vérszegény lesz.
A nőknek a menstruáció idején is érdemes figyelnie a megfelelő vasbevitelre. A fokozott vérveszteség ugyanis, főleg egyéb tényezők (serdülőkor, műtét miatti vérveszteség, fogyókúra) mellett vashiányos állapotot okozhat.
Az elegendő vasbevitel különösen fontos gyermekkorban
Csecsemőkorban a vas agyunk fejlődésében játszik komoly szerepet. Figyeljünk fokozottan kisgyermekünk elegendő vasbevitelére, hogy elkerüljük a később kialakuló mozgásszervi, kognitív (egészséges gondolkodási) képességeinket károsító hatásokat. Ezek tudniillik idővel tanulási nehézségek illetve a társas kapcsolatok során felmerülő zavarokat okozhatnak.
Kerüljük el a vashiány kialakulását idősebb korban is
Idősebb korban a vashiánynak külső jelei is lehetnek. Így például az átlagnál sötétebb, netán véresnek tűnő széklet mindenképpen orvosi kivizsgálást igényel, mert akár emésztőrendszeri daganat kialakulására is utalhat.
Egyes nem kiegyensúlyozott fogyókúra során is figyeljünk jobban vasbevitelünkre
Diétázni főleg hölgyek szoktak, akiknek eleve magasabb a vasszükséglete. Ha pedig még fogyókúrázni is szeretnének, akkor nem mindegy, hogy ezt hogyan teszik. Vannak ugyanis olyan egyoldalú diéták, amelyek során a fogyasztható ételek nem biztosítják számukra az elegendő vasbevitelt. Ezért ha komoly étrendváltáson gondolkozunk, figyeljünk oda arra, hogy a diéta során kielégítsük szervezetünk minimális napi vasigényét. A vegetáriánus, különösen a minden hússzármazéktól mentes étrend azért veszélyes, mert a növényi eredetű vasat szervezetünk kevésbé tudja hasznosítani.
