Az ásványi anyagok közül azokat az elemeket, amelyek a szervezetünkben, a test tömegének 5‰-énél nagyobb mennyiségben fordulnak elő, a makroelemeknek, amelyek ennél kisebb mennyiségben vannak jelen, a mikroelemek. Az ásványi anyagok összességükben, a szervezetünk 4-5%-át teszik ki.
Szabályos működéséhez az emberi szervezetnek ásványi anyagokra és nyomelemekre van szüksége. Az ásványi anyagokat az élő sejtek létfontosságú alkotórészei közé soroljuk, többek között fontosak az anyagcseréért. A nyomelemek viszont az ásványi anyagok részei és a szervezetben csak kis mennyiségben fordulnak elő. Mindkettőt kívülről kell a szervezetbe juttatni.
Mikroelemek: |
| Cink |
| Fluor |
| Jód |
| Kobalt |
| Króm |
| Mangán |
| Mobilén |
| Réz |
| Szelén |
| Vas |
Cink
- A legnagyobb koncentrációban, a szemben, hajban, és a férfi nemiszervekben, de megtalálható a májban, vesékben, és az izmokban is. Szervezetünk kb. 2,5 g cinket tartalmaz, amely számos – kb. 70 különböző – enzim alkotórésze, többek között a hasnyálmirigy által termelt inzulinnak.
- Megfázás, nátha, torokfájás esetén a gyógyulási időt lerövidíti, ez a hatása azonban csak felnőtteknél figyelhető meg.
- Részt vesz a fehérje-, zsír- és nukleinsav-anyagcserében. Felszívódásának hatékonysága: 20-30%, azonban a fitinsav, a túlzott rostbevitel, oxalátok csökkentik a felszívódás mértékét.
- A legjobb cinkforrások: hús, máj, tojás, hüvelyesek (bab, borsó, lencse). Jobban hasznosul az állati eredetű, mint a növényi eredetű táplálékból.
- Napi szükséglet: 15 mg
- Hiányállapotok: cink hiányában a gyerekeknél törpenövés, a herék elsorvadása jelentkezik, felnőtteknél elhúzódó sebgyógyulás, csökkent étvágy és ízérzés, letargia, hasmenés, bőrgyulladások jelentkeznek.
- Még nem teljesen tisztázott módon, de a cink gátolja a rákos sejtek szaporodását, ezért a rák gyógyításában a jövőben nagy szerephez juthat.
Fluor
- A szervezet fluortartalmának legnagyobb része (kb. 95%-a) a csontokban és a fogakban található. A fluorbevitel okozója lehet a fogszuvasodás kialakulásának, amennyiben az szervetlen, azaz hozzáadott fluor. A fluorszükségletet (1,5 mg/nap) az elfogyasztott táplálékkal (pl. tengeri halak, kukorica, majoránna, petrezselyemzöldje) kell fedezni. Minden elemnek és vegyületnek lehet szerves és szervetlen formája. Ez a fluorra is igaz. A szerves forma legtöbbször zöldségekben és gyümölcsökben fordul elő, a lehető legtökéletesebb formában és biokémiai környezetben, pontosan úgy, ahogy azt a szervezetünk megkívánja.
A szervetlen – azaz a hozzáadott – fluor és annak sói, vegyületei nem természetes kötésben találhatóak, ezért a szervezetünk idegen anyagként fogja fel őket. Ezért van az, hogy a hozzáadott fluor még a megengedettnél alacsonyabb mennyiségben is káros hatást fejt ki a szervezetre.
- Túladagolás: fognövekedési, csontosodási zavarok, fogszuvasodás, a csontok károsodása, a vesék működésének csökkenése és károsodása, az izomzat és az idegrendszer működési zavarai tapasztalhatók.
Jód
- A szervezetben kb. 15-20 mg jód található, ennek 70-80%-a a pajzsmirigyben van, mert a jód a pajzsmirigyhormonok (tiroxin, trijód-tironin) szerves része, így részt vesz az anyagcsere szabályozásában, befolyásolja a növekedést, az idegrendszer működését, de közvetve hat a vérkeringésre is.
- Azokon a területeken, ahol a talaj, s ennek következtében az ivóvíz, és a növények jódban szegények, halmozottan fordulnak elő golyvás megbetegedések.
- Egyes növényi eredetű élelmiszerek gátolják a jód hasznosulását a szervezetben, ilyen a kel, kelbimbó, retek. Az állati eredetű élelmiszerek jódtartalmát, a takarmány és az ivóvíz jódszintje is befolyásolja.
- Jódban gazdag: a tengeri halak, kagylók, a jódozott konyhasó 25 mg/kg kálium-jodidot tartalmaz. A legkevesebb jódot a gyümölcsök tartalmaznak.
- Napi szükséglet: 0,15 mg.
- Hiányállapotok: Az anyagcsere lassul, depresszió lép fel, a szérumban az összzsiradék-szint nő, fiatal korban kretenizmus léphet fel, várandós anyáknál pedig a magzat elhalása, spontán abortusz, magzatfejlődési rendellenességek jelentkeznek. Általános tünet a golyva, a pajzsmirigy megnagyobbodása.
- Túladagolás: a jód fokozott bevitele emelkedett pajzsmirigyműködést eredményez, toxikus tünetekkel együtt.
Kobalt
- A kobalt többféle oxidációs állapotban is stabil, ezért a szervezetben végbemenő redoxifolyamatokban van szerepe.
- A B12-vitamin szintéziséhez elengedhetetlen.
- Főbb forrásai: tojás, bab, burgonya, körte, tej, vaj, spenót, hüvelyesek, húsok (marha, borjú, tyúk), a tenger gyümölcsei
Króm
- A króm a szövetekben igen kis koncentrációban van jelen, és az életkor előrehaladtával mennyisége csökken. Az emberi szervezet krómtartalma pontosan nem ismert, de aktívan részt vesz a szénhidrát-anyagcserében, elősegíti az inzulin hatását. Feltételezik, hogy hiánya a koszorúér-betegség és a cukorbetegség egyik okozója.
- A króm a teljes kiőrlésű gabonamagvakban, hüvelyesek magjában, húsban, májban, tojásban és sajtban található.
- Napi ajánlott bevitele nincs megállapítva, de az optimális adagját általában 50-200 mikrogrammban adják meg.
Mangán
- A mangán számos enzim aktivátora, részt vesz a szénhidrát- és lipidanyagcserében, a fehérje-, a dezoxiribonukleinsav, és a ribonukleinsav szintézisében. Szervezetünkben 12-20 mg mangán van, vegyes táplálkozás mellett nem fordul elő mangánhiány. Felszívódása mindössze 3-4%, de egyes fémek (vas, kobalt, kalcium) feleslege még gátolja is a felszívódását.
- Gazdag mangánban: a gabonafélék, ezek teljes őrleményei, a dió, mogyoró, tojás, paraj, petrezselyem, de a tejtermékek és a húsok csak kis mennyiségben tartalmazzák.
- Mangánhiány: a feledékenység egyik oka lehet
Mobilén
- A molibdén nagyon kis mennyiségben található meg a szervezetünkben. A nagy molibdénbevitel rézhiányt okoz, molibdénforrás a hús, és a hüvelyesek.
A molibdénhiány ritka, és csak mesterséges táplálás kapcsán észlelték eddig. Enyhe esetben pszichés labilitást (ingerlékenységet), súlyosabb formában idegrendszeri tüneteket, például látászavart okoz. Gyermekkorban kortól függően 30-250 mikrogramm, felnőttkorban 250 mikrogramm a napi szükséglet. A napi ajánlott mennyiség 40-szerese fölötti dózis csökkenti a réz felszívódását
Réz
- Oxidációs folyamatokban részt vevő enzimek alkotórésze, az ember szervezetében 80 mg található, főleg a szemben, májban, szívben, vesében, az izomzatban és az agyban.
- A vérképzésben és a központi idegrendszer zavartalan működésében is szükség van rá.
- Az élelmiszer-nyersanyagok közül a legtöbb rezet a máj, a tojás és a hüvelyesek tartalmazzák.
- Rézhiány: aneurizma, korai őszülés, laza, ráncos bőr, karikás szem, hajhullás, visszértágulat.
Szelén
- A szelén funkciója szorosan kapcsolódik az E-vitaminéhoz, azaz antioxidánsként működik, megköti a szabad gyököket, ezáltal gátolja a rák kifejlődését, ill. rákos betegeknél csökkenti a mortalitást. A szelénre a glutation-peroxidáz enzim felépítéséhez van szükség (ez a szervezet egyik természetes antioxidánsa). Kutatási eredmények alapján a szelén nem akadályozza meg a bőrrák kialakulását, azonban más típusú rákbetegségektől megelőző hatással bír. Különösen kiugró eredményeket tapasztaltak a tüdő-, prosztata-, vastagbél- és végbélrákok esetében.
- Részt vesz a nehézfémek (arzén, higany stb.) megkötésében és eltávolításában.
- Az alacsony szelén-vérszint a szívbetegségek kockázatát is fokozza.
- Szervezetünkben mintegy 6 mg szelén van, amely a májban a legmagasabb koncentrációjú, de a fogzománcban és körömben is kimutatható.
- A szelénszükséglet megállapításához kevés emberen végzett kísérlet áll rendelkezésre, ezért a szelénbevitelre vonatkozó javaslatok főleg állatkísérleteken alapszanak. Ennek felső határa 0,2 mg, mert feltételezik, hogy az e feletti mennyiségű szelén toxikus hatású.
- Szelénhiány férfiaknál gyakrabban kialakulhat, mivel szexuális aktus során a spermával jelentős mennyiségű szelén távozik a férfiak szervezetéből.
- Az élelmiszerek szeléntartalmát a talaj szeléntartalma döntően befolyásolja.
- Jó szelénforrásnak mondható a tengeri állatok húsa, a máj, a vese, a húsok (marha, bárány, vadhús), a friss tonhal, a teljes kiőrlésű gabonamagvak, fokhagyma, tejtermékek, dió, paradió, szezámmag, napraforgómag, hüvelyesek, a spárga és a sörélesztő.
Vas
A vas nagyon fontos szerepet játszik az emberi szervezetben. Csökkent vasbevitel esetén a szervezet ezekből a raktárakból használja fel a vasat, csak ennek kimerülését követően csökken a vér hemoglobintartalma, és fejlődik ki a vérszegénység.
A hemoglobin működése ehhez kötött. A vas felszívódását csökkentik a csersavtartalmú tápanyagok, így a kávé, tea, de a gabonamagvak korpájában lévő fitátok is, mivel a vassal oldhatatlan komplexet képeznek.
A szervezet vastartalma férfiakban kb. 3 g, nőkben 2,3 g.
- A vas a légzőfunkciók esszenciális eleme, a szöveti oxidációban szerepet játszó enzimek, és az oxigéntranszportot végző hemoglobin működése egyaránt a vashoz kötött. A szervezet vaskészletének 70%-a a hemoglobinban, a többi a májban, lépben, és a csontvelőben raktározódik.
- Csökkent vasbevitel esetén a szervezet ezekből a raktárakból használja fel a vasat, csak ennek kimerülését követően csökken a vér hemoglobin tartalma, és fejlődik ki a vérszegénység.
- Nőknek a terhesség alatt és a szülést követően (a nagy vérveszteség miatt is) nagyobb a vasszükségletük.
- A vas felszívódását csökkentik a csersav tartalmú tápanyagok, így a kávé, tea, de a gabonamagvak korpájában lévő fitátok is, mivel a vassal oldhatatlan komplexet képeznek.
- Vasban gazdag: a baromfi-, hal-, sertés-, marhahús, de ki kell emelni a májat és egyéb belsőségeket, mert a szervezet jó aszkorbinsav-ellátottsága mellett, a vas felszívódását, és hasznosulását, ezekből fokozott mértékben lehet tapasztalni. Növényi alapú forrásai: szilva, mogyoró, mák, vargánya spenót, savanyú káposzta, napraforgómag, dió, kakaó, csipkebogyó, cékla, barna rizs, vörös- és feketeribiszke, száraz bab, lencse, szójaliszt, tojássárgája, datolyaszilva, sütőtök, csípős paprika.
- Többféle oxidációs állapota miatt redoxifolyamatokban játszik szerepet.
Ásványi anyagok, makró és mikroelemek az emberi szervezetben:
Forrás: Wikipédia, Mikroelemek
Fotó: Dr. Csapó László a 2006-os Országos Szkeptikus Konferencián bemutatott anyaga alapján.